8.

4 évvel később…
Izzy szemszöge

Hazudnék ha azt mondanám Rayn boldog Jace mellett. Mert egyáltalán nem az. Sőt…
Bár a húgom alapból nem egy boldog természetű csajszi. Néha vidám és mosolyog ezt meg kell hagyni de nem boldog. 4 éve, hogy velünk él New York-ban és 4 éve van együtt Jace-szel. Ők ketten a világ legcsodálatosabb párja. Minden lány egy olyan álompasiról álmodozik, mint amilyen Jace. Félreértés ne essék örülök annak, hogy ők együtt vannak. Mert Rayn megérdemli. Azok után, amiken átment ennél sokkal többet is megérdemelne. 3 éve Rayn elszánta magát és elmondta mindenkinek a balesetét és az egész múltját. Azóta szinte elválaszthatatlanok vagyunk. Nincsenek köztünk titkok és gyakran csinálunk egész napos csajbulikat, amikor kibeszélünk mindent és mindenkit. Jace ennek nem nagyon örül. Utálja ha Rayn sokáig távol van tőle. Másoknak talán betegesnek és riasztónak tűnhet, hogy Jace ennyire védelmezi a húgom. De számunkra ez már megszokott. És Jace-nek hála Rayn is teljesen megváltozott. Már nem az a félénk, visszahúzódó és minden elől elmenekülő lány az, akit a Takiban megismertünk. De nem ám…
Azóta sok minden megváltozott. Kemény és erős lett. És kegyetlen. Ohhh, Istenem Rayn és Jace a kegyetlenség koronázatlan királya és királynője. Nem ismernek kegyelmet ha egy démonnal vagy vámpírral találkoznak.
Ők ketten…nem is tudom mi a legmegfelelőbb szó a kettejük kapcsolatára… Ezalatt a 4 év alatt egyszer sem láttuk vagy hallottuk őket veszekedni de még csak egy kis szóváltás sem volt köztük soha sem. Olyanok mint a mágnes. Vonzzák egymást. Minden egyes mozdulatukkal, minden pillantásukkal akaratlanul is elárulják magukat. Nem a szavaikkal mutatják ki az egymás iránt érzett szerelmüket, sokkal inkább a tetteikkel. Az ahogy Jace mindig az ölébe húzza Rayn-t, ha leülnek valahová. Az, hogy mindig fogják egymás kezét. És azok a pillantások. Na és azokról a szenvedélyes csókokról ne is beszéljünk. Én sok mindent láttam már az életemben de azoknak a csókoknak már a gondolatától is pipacsvörös leszek.
Na de visszatérve Rayn boldogságához. Életemben nem láttam még nála nagyobb mazhoistát. Tudom jól, hogy mennyire szerette a lovát és egy ideje már titokban szervezkedtem pár lótenyésztővel. Ráakadtam egy gyönyörű lóra, aki Rayn lovának, Jetnek a csikója volt. Sapphire a neve és szinte pontos hasonmása Jetnek. Biztos vagyok benne, hogy ha megvennénk ezt a Sapphire-t Rayn megint boldog lenne és talán még újra el is kezdene lovagolni.

-Hé, Izzy! Hodge valamit mondani akar, gyere!- nyitott be a szobámba Rayn és még pont időben rejtettem el Sapphire iratait. Nem akarom, hogy a húgom bármit is megsejtsen a meglepetéséről.
-Öhm, oké mindjárt megyek!-felálltam az íróasztalomtól és kiléptem Rayn mögött. Mint mindig, most is ő és Jace ment legelöl szorosan egymáshoz simulva.
Beérve a könyvtárba teljesen ledermedtem. Hodge mellett állt Riley Ghastley, a vérszerinti apám. Rayn egy vérszopót megszégyenítő gyorsasággal tépte ki magát Jace karjai közül és majdnem ledöntötte a lábáról Riley-t akkora erővel ölelte át. Tény, hogy Riley minden hétvégén eljött New Yorkba de eddig mindig sikerült úgy intéznem a dolgokat, hogy még véletlenül se találkozzak vele. Azaz igazság, hogy haragudtam rá. Haragudtam, amiért elhagyott engem és anyát csak azért, hogy megkeresse Rayn-t. Imádom a húgom és bármit megtennék érte és végülis rá nem haragszom de még most sem értem, hogy miért őt választotta Riley helyettünk. Hodge észrevehette a kényelmetlen helyzetet és megelőzve, hogy Riley közelebb jöjjön hozzám belekezdett a mondandójába.
-A Klávé küldött egy üzenetet. Forks-ban, egy kis városban él egy vegetáriánus vámpírcsalád. Valamilyen érzelmi kötődés jött létre az egyik vámpír és egy fiatal lány, Isabella Swan között és a lány vámpír akar lenni. Ennek kellene utána nézni. Lehet, hogy a vámpírok kényszerítik.
-Szerintem meg csak idióta a kiscsaj. Pont mint a többi mondén.-szólt közbe Rayn és undorodó fintorától majdnem elröhögtem magam.
-Köszönöm az elmés megszólalást Rayne, de nem minden mondén olyan…ahogy te fogalmaztál idióta mint amilyennek hiszed. Lényeg a lényeg oda kellene mennetek és le kell ellenőriznetek a vámpírokat. Mivel eddig még nem járt ott Árnyvadász huzamos időre, építtettem egy Intézetet. Remélem tetszeni fog. Ma indultok. Riley fog kivinni benneteket a reptérre.- már épp indultunk volna amikor Hodge hirtelen utánunk szólt.
-Ja és Rayne! Viselkedj mert nem akarok semmi rosszat hallani felőled!-fenyegette meg, ő viszont csak egy ördögi vigyorgással intézte el a dolgot.
Akkor még mindannyian azt gondoltuk, hogy egy szokványos vámpírirtás lesz.
Mekkorát tévedtünk…..