Fejléc

Bocsi,bocsi,bocsi és bocsi.Nem bírtam ki.Egyszerűen muszály volt feltennem tudom, hogy eléggé béna lett de most csináltam ilyet először szval szerintem ahhoz képest eléggé ügyi voltam.Lehet, hogy kicsit, talán túl sokat is elárul de nem baj.Na mindegy szval nem tréfáltam, hogy lesz benne Jacob is, sőt eléggé nagy szerepet kap majd de ezt majd később.A frisst előreláthatólag majd csak jövőhéten tudom feltenni. Ja és vámpírrajongók FIGYELEM!MA 22:20-KOR AZ RTL KLUBBON VÁMPÍRNAPLÓK!!!!!!!!!Én speciel imádom ezt a sorozatot, főleg Damon-t:D
És képzeljétek gyerekek, hajnali 2kor egy nagyon nagy esemény lesz.Bezony ám 14 leszek.Úgy öregedek:D
Na csak ennyit akartam mondani és jocakát!
Ja a képet Nagyrossz barátném készítette, remélem nem baj hogy kitettem Hadnagy:D

2. fejezet

-Rayne, gyere és segíts!
-Mi van?-értem le a fegyverszobába ahonnan bátyám hangját hallottam. Épp az irónjával próbált a hátára szerencsétlenkedni egy Jelet. Mit ne mondjak eléggé nevetségesen festett, hogy a fekete kezeslábas lecsúszott a csípőjéig ő pedig a varázspálcára emlékeztető tárggyal szurkálgatta magát.
-Na segítenél végre vagy csak nézed ahogy agyondöföm magam?!- kérdezte tettetett sértettséggel a hangjában.
-Oké, oké. Anyáék hol vannak? Általában ők szoktak az ilyen Árnyvadászos „problémáidban” segíteni.
-Ők már előre mentek pár Árnyvadásszal.- fintorgott Riri. Utálta ha kihagyták valamiből vagy nem bíztak a képességeiben.
-Ilyen nagy a baj?- fejeztem be a rúnát, miközben magambaszívtam az ismerős égett illatot. Attól függetlenül, hogy nem szerettem volna Árnyvadász lenni a frissen rajzolt Jelek illatát mindennél jobban imádtam.
-Pár Elhagyatottat észleltek a közelben, nem tudom, hogy mikor jövünk úgyhogy ne várj ébren!- fordult el a fegyverek közé teljes nyugalommal, mintha minden este az egyik legőrültebb démonfajjal harcolna.
-River…biztos vagy benne, hogy…
-Hé, nyugi hugi-vigyorgott rám-nem lesz semmi baj. Hidd el tudok magamra vigyáni. Gyorsan lerendezzük azokat a dögöket.- vett fel pár szeráfpengét- Menj aludni, majd jövünk- ölelt magához, majd egy homlokpuszi után kilépett a bejárati ajtón.
-Vigyázz magadra!- motyogtam magam elé..
Bár nem mondta, de nagyon jól tudtam hogy mennyire fél. Soha ne volt még dolga Elhagyatottakkal.
Ha egy mondénra, vagyis egy közönséges emberre Jeleket karcolunk, akkor lesz belőle Elhagyatott. Egyetlen Jel csap megéget, de egy csomó erőteljes Jel egy olyan ember húsába vésve akinek nincsenek Nephilim ősei borzasztóan fájdalmas. Akit megjelölnek megőrül. A fájdalom elveszi az eszét. Tombolni kezd, és fékezhetetlen gyilkos lesz belőle. Nem alszik, nem eszik, hacsak nem kényszerítik, és általában elég gyorsan meg is hal. A rúnáknak hatalmas az erejük, és nagyszer dolgokra lehet őket felhasználni. De gonosztettekre is alkalmasak. Szóval az Elhagyatottak nem is démonok, de éppen eléggé veszélyesek. És a családom épp ilyenek ellen fog harcolni. - elmélkedtem magamban, miközben felkaptam pár almát és kockacukrot a konyhapultról.
Kibattyogtam a kavicsokkal borított járdán le, egészen az istállóig. Elhúztam a reteszt a bejáratról é beszívtam az istálló és a lovam jellegzetes illatát.
-Szia szépségem!- cirógattam meg Jet nemes fejét.
-Hogy vagy nagyfiú?- vakargattam meg a fülét, ő pedig a pulóverem zsebébe prüszkölt.
-Igen, hoztam neked egy kis nasit- nyújtottam oda neki az egyik alma negyedét.
-Jöttem egy kis lelki támaszért.- vigyorogtam rá, mintha bármit is értene abból amit mondok neki. Kinyitottam a boksza ajtaját és felkapva egy pokrócot bekucorogtam magam a sarokba.
Miközben Jet a maradék almát és kockacukrot majszolta én addig csendben hallgattam az ismétlődő cuppogást, ahogy a cukros nyálát pukkasztgatta. Már majdnem elaludtam amikor hallottam ahogy a patái halkan kopognak a boksz szalmával leterített betonján. Felnéztem és még láttam ahogy az izmai hullámoznak fényes fekete szőre alatt, amint letelepedett mellém aztán elnyomott az álom.
Hangos szóváltásra riadtam fel. A bokszban még sötétség honolt. Halkan odaosontam az istálló ajtajához hogy megnézzem kik kiabálnak.
-Muszály nektek állandóan azt érzékeltetni, hogy még így is hogy ki vagyok képezve Rayne, aki egy normális 15 éves életét éli, még így is jobb Árnyvadász lenni mint én?! Tudom anélkül is, hogy folyton ezt hajtogatnátok. De mi lenne ha végre, 8 év után elfogadnátok, hogy ő nem akar Nephilim lenni, nem akar gyilkolni. Én viszont igen. És örülnék ha ezt végre elfogadnátok.- üvöltözött teljesen magán kívül River. Valami nagy baj történhetett, ha ennyire kiakadt anyáékra.
-Ha képesek vagytok ezt felfogni, kedves Elena és Ryan Ghatley akkor talán engem is hagyhatnátok harcolni!
-Ne merj így beszélni velünk!- kelt ki magából most már apa is.River erre teljesen bepöccent és pár másodperc alatt felrohant gondolom a szobájába. Megvártam amíg anya és apa is bement, majd egy gyors puszival elbúcsúztam Jettől és siettem fel River szobájába.
Anyáék szobájában már nem égett a lámpa, úgyhogy biztos voltam benne hogy már mélyen alszanak. Kopogás nélkül nyitottam be Riri szobájába. Épp a szekrényében kotorászott valami után a legfelső polcon. Észre se vette, hogy beléptem, csak amikor megszólaltam.
-Mi a baj River?- kérdeztem félénken. Nem akartam, hogy velem is elkezdjen veszekedni. Olyan hirtelen fordult meg, hogy majdnem felbukott a saját lábában. Ha nem vágott volna olyan fájdalmas képet biztos elnevettem volna magam.
-Áhh, semmi különös, tudod csak a szokásos. Te jobb vagy mint én és ezt anyáék szívesen emlegetik- felelte miközben pofákat vágott.
-Mi van?- nyögtem ki a nem túl értelmes kérdést.
-Jajj, ne csinálj már úgy, mintha fogalmad sem lenne arról, amiről beszélek!
-De… hogy érted azt, hogy „szokás szerint te jobb vagy mint én”?- próbáltam utánozni dörmögős hangját.
-Rayner- sóhajtott- kiskorunktól kezdve mindig, mindenben te vagy a jobb, különlegesebb, és a tehetségesebb. Úgy őszintén nézz magadba és úgy mondd hogy nincs igazam. Az előbb is úgy beosontál a szobámba mint valami szellem. Hiába küzdesz ellen benned akkoris Árnyvadász vér folyik.
-Mégis mi a fenéről beszélsz River? A legkülönlegesebb? Jól tudod hogy azt a vizes izét akkor csináltam utoljára amikor 7 évesek voltunk. És a legtehetségesebb?- horkantottam fel- Az egyetlen amiben jó vagyok az a lovaglás és azt is csak azért csinálom mert semmi máshoz nem értek- gesztikuláltam hevesen.
-River- váltottam kedvesebb hangnemre- Számomra te vagy a legjobb Árnyvadász, a legjobb barát és a legjobb testvér. - simítottam meg az arcát- Téged szeretlek a világon a legjobban. Nameg Jetet-próbáltam egy mosolyfélét produkálni, hátha ő is jobb kedvre derül.
-Köszönöm Rayn.- ölelt meg szorosan.
-De most adni szeretnék neked valamit.- váltott komoly hangra. Elővette a farzsebéből azt a valamit amit a szekrényben keresett.
-Egy doboz. Hát köszi bátyus.- néztem rá homlokráncolva
-Nem a doboz az ajándék te lüke- borzolta össze a hajamat játékosan –Nyisd ki!
-Oké- motyogtam miközben próbáltam kihámozni a szalagok közül az ajándékot. Ahogy kinyitottam a díszes doboz tetejét egy szót sem tudtam kinyögni. Csak bámultam a szögletes, vörös követ ami úgy villogott a gyér világításban mint valami neonfelirat.
-Na, feltehetem?- hallottam meg River hangját.
-Aha- nyögtem ki végül. Felemeltem hosszú, barna hajamat, hogy Riri felkapcsolhassa a nyakláncot.
-És most meg kell ígérned valamit!- nézett mélyen a szemembe. Én csak egy bólintással jeleztem, hogy folytathatja.
-Elmegyek. Nem kell aggódnod itt maradok Norvégiában, de elmegyek Osloból. Meg kell ígérned, hogy nem fogsz keresni és nem is mondhatod el senkinek!Értettél Rayner?- rázott meg már vagy harmadszorra de én csak néztem rá üveges szemekkel. Miért csinálja ezt velem? Nem mehet el, szükségem van rá.
-De…mi..miért??- dadogtam. A világ elkezdett forogni és le kellett ülnöm az ágya szélére.
-Mert én ezt az egészet már nem bírom tovább. Talán te úgy látod hogy jó Árnyvadász vagyok de valójában anyáék csak az alapokat tanították meg. Muszály elmennem Rayne nekem ez az életem és szeretnék többet tudni erről a világról, többet tanulni. Ma sem hagyták, hogy harcoljak az Elhagyatottak ellen .- szontyolodott el a mondandója végére.
-Szóval arra kérsz, hogy hallgassam el és ne szóljak senkinek arról hogy hova mész?- találtam meg végre a hangom
-Pontosan. Figyelj Rayne telefonálni fogok neked amikor csak tudok vagy valahogy üzenni de nem mondhatsz senkinek semmit. Oké?- kérdezte miközben a maradék ruháját is összepakolta. Eddig észre se vettem hogy szinte az egész szekrényt kiürítette.- Számítok rád hugi benned bízom a legjobban szóval ne hagyj cserben!- odajött hozzám én pedig olyan erősen szorítottam magamhoz, mint egy kisgyerek aki nem akarja hogy az anyukája akár egy percre is magára hagyja.
-Jól van Rayne azt hiszem ezt igennek veszem.- kuncogott
-Ígérd meg, hogy hívni fogsz!- utasítottam
-Ígérem hogy hívni foglak.-adott egy cuppanós puszit az arcomra
-Raziel Angyalra esküdj!- próbáltam még egy kis időt szerezni
-Esküszöm az Angyalra, hogy amint tudok hívlak majd. De most már tényleg megyek.- ölelt meg még egyszer-Vigyázz magadra Rayner Ghastley! Megértetted? Nincs semmi hülyeség vagy meggondolatlanság!- kötötte a lelkemre
-Nagyon fogsz hiányozni. Szeretlek River. - búcsúztam el tőle
-Te is nekem hugi.- fordult vissza mosolyogva aztán kilépett az ajtón és talán az életemből is.
Örökre…

Hamuváros 8. fejezet

Gondolom ti már tudjátok Csimpi és Nagyrossz,hogy mennyire imádom Jace-t szóval ez a fejezet is róla szól.

-Ahogy mondod-bólintott Jace.Clary a szeme sarkából látta, ahogy a fiú mellélép, és a vállára teszi a kezét.Odafordult, hogy szembenézzen vele.-Csak egy csók-szólt Jace, és bár nyers volt a hangja, az érintése megmagyarázhatatlanul gyengédnek tűnt.Clary hagyta, hogy maga felé fordítsa, és felnézett rá.A fiú szeme sötét volt, talán az Udvar félhomálya miatt,talán másért.Látta a saját tükörképét a kitágult pupilláiban-saját apró mását az ő szemeiben.-Ha gondolod, csukd be a szemed, és gondolj Angliára-mondta a fiú.
-Soha életemben nem jártam Angliában-felelte Clary, de lehunyta a szemét.Érezte nyirkos ruháinak súlyát, ahogy hűvösen dörzsölték a bőrét,a barlang még hűvösebb levegőjének émelyítő illatát, és a meleg kezek súlyát a vállán.Aztán Jace megcsókolta.
Először csak finoman értek össze az ajkaik, aztán Clary szája kinyílt a gyengéd nyomás alatt.Érezte, ahogy majd elolvad a teste, és szinte akarata ellenére nyújtózott fölfelé, hogy a fiú nyaka köré fonhassa a karját, mint amikor a napraforgó tekeredik a fény felé.Válaszul Jace is átölelte, a hajába túrt, a csók pedig nem gyengéd volt többé, hanem tüzes; egyetlen pillanat alatt változott át,mint a szikra, amikor lánggá terebélyesedik.Clary hallotta, ahogy az Udvarban sóhajszerű hang fut körbe, de igazából nem jutott el a tudatáig;teljesen magával sodorta az ereiben vágtató vér lendülete és a súlytalanság szédítő érzete.
Jace keze a hajából a gerincére siklott-Clary érezte a tenyere nyomását a lapockái között.

Csontváros

Bár ez nem a történethez kapcsolódik vagyis részben igen.Szóval a The Lost Descendantben a Csontváros szereplői vannak+a saját szereplőim.A Csontváros egy isteni könyv komolyan mondom jobb mint a Twilight(lehet,hogy ezzel megsértek valakit de ez a véleményem) szval hogy ha vkinek kell a Csontváros az írjon komit és írja le az e-mail címét és elküldöm.Valamint arra jutottam hogy mivel a saját törimet csak hetente egyszer fogom feltenni minden nap teszek fel részeket a Hamuvárosból ami a Csontváros 2. része.

1. fejezet

Csend és sötétség.Ha megkérnénk az embereket, hogy mondják el szerintük milyen egy kómában lévő embernek, hogy mit érez ez a két válasz lenne a leggyakoribb.De én nem ezt éreztem.Mondjuk nem is vagyok ember.Illetve csak félig.Árnyvadász vagyok.Egy olyan lény, amelyről egyik rémtörténetben sem említenek semmit.Néha Nephilimeknek nevezik őket, démonokat,vámpírokat és vérfarkasokat ölnek,bár az utóbbi kettővel és az Alvilágiakkal van egy Törvény, amit a Klávé-az Árnyvadászok fő főbíráik-alkottak,miszerint az Alvilágiaknak és a Nephilimeknek eggyütt kell harcolni a démonok ellen szóval csak a "rossz" vámpírokat és vérfarkasokat szabad megölni. A Biblia szerint az Árnyvadászok az emberek és angyalok gyermekei.Az eredetükről szóló legenda szerint több mint ezer évvel ezelőtt születtek, amikor az emberek világát más világokból érkező démonok szállták meg.Egy boszorkánymester megidézte Raziel angyalt, aki egy kehelyben a saját vérét emberek vérével vegyítette, aztán visszaadta az embereknek, hogy igyák meg.Akik az angyal véréből ittak, Árnyvadászok lettek, majd a gyermekeik és a gyerekeik gyerekei is.A kelyhet ezután a Végzet Kelyhének nevezték.Bár a történet talán csak legenda, az igaz, hogy az évek során, amikor az Árnyvadászok megfogyatkoztak, mindig lehetséges volt újabbakat létrehozni a Kehely segítségével.Az Árnyvadász gyerekek általában 12 évesen kapják meg az első Jelüket, egy rúnát amit rájuk tetoválnak.De én nem akartam Nephilim lenni, amikor a szüleimnek el kellett mondaniuk, hogy mik is ők valójában és, hogy én is az vagyok eléggé furcsán reagáltam.Először jól leordítottam őket, hogy hogy voltak képesek gyilkolászni egész életükben majd feltrappoltam a szobámba és 2 hétig böjtöltem.Nem szóltam hozzájuk és nem is voltam hajlandó enni.Hát igen, eléggé furcsa gyerek voltam.Bár az sem volt mindennapi amikor rájöttem, hogy nem csak Árnyvadász vagyok, hanem az egyik legkülönlegesebb.7 éves voltam,körülbelül 2 hónappal azután történt hogy anyuék elmondták a titkukat.Minden ugyanolyan volt mint máskor de mégis olyan más.Szokás szerint a bátyám-River- felidegesített.Fogócskáztunk a kertünkben és Riri mindig túl hamar elkapott, aztán már csak arra emlékszem hogy iszonyú dühös lettem rá és dühöm csak tovább növekedett aztán semmi.Amikor magamhoz tértem fáradt voltam és semmire sem emlékeztem.A többit már csak apa elmeséléséből tudtam meg.Azt mondta, hogy miután felment bennem a pumpa kijöttek anyával hogy leállítsák Ririt de elkezdtem remegni,majd egészen az ujjam végétől fel a vállamig,azután az arcomat is furcsa türkiz színű rúnák borították el és az egész úgy nézett ki mintha egy keskeny folyó kúszott volna fel a testemre.És a szemem színe is megváltozott.Anya mindig azt mondta, hogy a szemem rajtam a legkülönlegesebb, mert a színétől eltérően,ami olyan mint a jég mégis annyira tud izzani mint a forró láva.Szóval apa azt mondta, hogy a szemem egyszer csak megvillant és elkezdett kavarogni, és ami a legfurcsább az az,hogy amikor ez az egész lejátszódott a tőlem kb. 5 méterre lévő vödörből az összes víz Riverre borult.Szóval nem elég,hogy gyilkosok gyereke vagyok még a vizet is képes vagyok irányítani.Úgy egy évvel az eset után Rivernek is elmondtak mindent.Attól függetlenül hogy ikrek vagyunk mégis sem külsőleg sem belsőleg nem hasonlítunk.Amikor megtudta,hogy Árnyvadász örömtáncot járt mert mindig is azt akarta,hogy egy igazi szuperhős legyen. Ő az Árnyvadászok világában nőtt föl.Anyuék kiképezték, megtanították őt a szeréfpengékkel és az irónokkal bánni engem pedig békén hagytak.Engem teljesen más érdekelt.8 évesen apával elmentem egy lóvásásrra és ott láttam meg Őt.Fényes fekete szőre teljesen ki volt kopva,kilátszott az összes bordája és amikor a gazdája szólt neki rá se bagózott.De én mégis megláttam benne a reményt, az esélyt,hogy végre nekem is legyen egy igaz barátom.Akkor még nem is gondoltam arra, hogy milyen lehetőségek voltak Jetben.Kikönyörögtem apától,hogy hagy vegyem meg és szinte éjjel-nappal körülötte sündörögtem.Azt akartam,hogy érezze mennyire szeretem.Aztán 10 éves koromtól kezdve elkezdtem Jettel versenyezni.Mi voltunk a környék legjobb párosa.River idejét az edzések kötötték le én pedig állandóan az istállóban voltam, teljesen elzárkózva a Nephilimek világától.15 voltam, amikor egy levelet kaptam, melyben meghívtak az egyik legnagyobb versenyre, ez volt a mi nagy esélyünk,hogy végre kitörjünk.De akkor még nem is sejtettem mi vár ránk és a családomra a Nagy napon.

Rayne

Hali!

Mielőtt még nekikezdenék az írásnak felteszek pár képet, hogy én hogy képzelem el Rayne-t.

Beveztő

Sziasztok!

Ezen a blogon az első történetemet fogom közzé tenni.A töri Jace Wayland/saját szereplős lesz.

Rayner Ghastley élete felhőtlenül boldog és gondtalan.Legalábbis ezt gondolja mindenki.A lány azonban súlyos depresszióban szenved, ikertestvére hirtelen eltűnik és Rayne rájön egy családi titokra.Az élete egy nap alatt fenekestül felfordul.Szörnyű "balesetet" szenved és 3 hónapig kómába kerül de a bonyodalmak csak itt kezdődnek.Lesznek benne Árnyvadászok,vámpírok és vérfarkasok vegyesen.Annyit elárulok, hogy Jake és a falka is szerepelni fog majd idővel.

Amit tudni kell, hogy itt Jace és Clary testvérek ugyan de nem voltak és nem is szerelmesek egymásba,Hodge él ő vezeti az Intézetet, Valentine nem gyakran fog felbukkani, felhagyott a Klávé eltávolításával :D
Nos elöljáróban csak ennyit akartam kifejteni előre szólok ez az első írásom szóval biztos lesznek benne hibák bőven úgyhogy remélem kapok majd építő kritikákat.